VERSEK
Zelk Zoltán: Mikulás
Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó.
Nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó.
Vállán meleg köpönyeg,
Fújhat már a szél,
Nem fagy meg a jó öreg,
míg a földre ér.
Lent a földön dalba fog
száz és száz harang,
Jó hogy itt vagy Mikulás,
gilingi-galang.
Ablakba tett kiscipők,
várják már jöttödet,
Hoztál cukrot, mogyorót,
jóságos Öreg?!
-Hoztam bizony, hoztam én,
hisz itt az idő.
Nem marad ma üresen
egyetlen cipő.
Hajnalodik. Csillagok
szaladnak elé.
Amint ballag Mikulás
már hazafelé.
Számord Ignác: Mikulás bácsi
Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy ember.
Hófehér szakálla,
akárcsak a kender.
Játékkal megrakva hátán
egy nagy puttony,
hogy aki jó gyerek,
annak abból jusson.
Dió, füge, alma, no meg aztán másik,
mogyorózott vesszejéből faragott virgács is.
Sutba vele gyorsan, gyorsan
csihi-puhi virgács.
Minden gyermek igen jó itt,
jöhet a Mikulás!
Czeglédi Gabriella: Télapó az úton
Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezőkön
el is hagy már hét határt.
Ajándékok szépen sorban
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipőkbe suttyomban.
Sietős az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja őt az ablakokban
még sok üres kiscsizma.
GYEREKDALOK
Hull a pelyhes
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!
Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja.
Mikulás, Mikulás
Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár!
Krumplicukor, csokoládé jaj de jó,
De a virgács jó gyereknek nem való.
Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár!
Télapó itt van
Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.